Ki gyújtja fel Európa városait?

Október utolsó szombatján a berlini Prenzlauer Bergben palackok, petárdák és tojások repültek, a frankfurti Zeil bevásárlóutcán pedig üzleteket fosztottak ki. A Franciaországból indult ifjúsági tiltakozási hullám mostanra Németországba ért, nyomában pedig ott vannak az ifjúsági zavargások. Jogos a kérdés, ki önt olajat a tűzre. Csakhogy a válasz nem olyan egyszerű, mint sokan szeretnék.

Érdemes röviden felidézni az eseményeket, mert a hullám gyorsan terjedt. Ahogy az Innohub korábbi elemzései is bemutatták, már Párizs utcáin a vállalkozások fizették meg a számlát. Franciaországban a középiskolások mozgalma hetek óta erősödött, amikor október 17-én a megélhetési költségek és az iskolák állapota elleni tüntetések országszerte elszabadultak. Limoges-ban maszkos tüntetők felgyújtották a 143 éves városházát, Sébastien Lecornu miniszterelnök szerint pedig országszerte 1200 embert vettek őrizetbe. Egy héttel később olasz városokban palackokkal és kövekkel dobálóztak, a rendőrség nyolc városban rövid időre 371 embert állított elő, közülük 110 kiskorú volt. Hágában a kereskedők már előre bedeszkázták a kirakataikat, miután üzenetküldő csoportokban Gen Z-tüntetésre, részben pedig rendbontásra és rongálásra szólító felhívások keringtek, a kereskedők egy része pedig fenyegetéseket is kapott.

Németországban a Gen Z regelt nevű kezdeményezés október 31-ére mintegy harminc városban hirdetett békés tüntetést. A rendőrség szerint több mint 65 000, a szervezők szerint nagyjából százezer ember vonult utcára. A követelések az iskolák finanszírozását, a megélhetési költségeket és az éghajlatot érintették, valamint a sorkatonaság elutasítását. A nap nagyrészt nyugodtan telt. Az este nem. Berlinben a Brandenburgi kapunál tartott békés tüntetéstől független esti menet indult a Rosenthaler Platzról Prenzlauer Berg felé, a Brandenburgi kapunál tartott tüntetés szervezői pedig jelezték, hogy az esti menetért nem vállalnak felelősséget. A rendőrség becslése szerint a menetben mintegy 3500 ember vett részt, holott 500-at vártak. A menetből palackokat és petárdákat dobáltak, a közeli üzletek felé köveket és tojásokat, 27 rendőr könnyebben megsérült. Frankfurtban több mint száz rendőr sérült meg, az őrizetbe vett 54 gyanúsított 13 és 29 év közötti volt. A dpa hírügynökség szerint országszerte legalább 250 embert vettek őrizetbe.

A berlini esetben van egy részlet, amely figyelmet érdemel. Berlin belügyi igazgatása szerint a tüntetésekre szélsőbaloldali szereplők és az úgynevezett külföldi kötődésű szélsőségesség (auslandsbezogener Extremismus) szereplői egyaránt mozgósítottak, a cél pedig valószínűleg a tiltakozások eltérítése és radikalizálása volt. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanerre figyelmeztetett: csatlakozhatnak a szélsőbaloldali szcéna egyes részei, valamint a külföldi kötődésű szélsőségesség egyes csoportjai. A német kifejezés olyan Németországban működő szélsőséges csoportokat jelöl, amelyek gyökerei külföldi konfliktusokban, egyebek mellett a Közel-Keleten keresendők. Ez komoly figyelmeztetés, de nem állítja, hogy valamely idegen állam irányítaná Berlin utcáit.

Mit tudunk akkor a külső befolyásolásról? Többet, mint sokan gondolnák. A francia külügyminisztérium október 7-én bekérette Irán nagykövetét, mert az iráni külügyminisztérium hivatalos fiókjairól hamis tartalmakat terjesztettek a középiskolás mozgalomról; Párizs szerint ez teljességgel elfogadhatatlan volt. Az Alliance4Europe európai civil hálózat több mint 547 000 bejegyzést vizsgált át kilenc nyelven. Megállapításai szerint az orosz Pravda-hálózat 1018 cikket közölt a franciaországi zavargásokról 28 oldalon, a Doppelgänger-művelethez kötött botháló pedig 639 összehangolt üzenetet küldött franciául, németül, angolul és lengyelül. Az október 17-ét megelőző hat hétben nagyjából 7,4 millió megtekintést értek el. A hálózat egyik jelszava elárulja a célt: minden Kijevbe küldött euró a közös jólétünkből van ellopva.

Moszkva nem teremtette meg a fiatalok elkeseredését, de mindent megtesz, hogy ez az elkeseredés Ukrajna és az Európai Unió ellen forduljon.

Ugyanilyen fontos kimondani, mit nem tudunk. Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy nincs bizonyíték magukba az eseményekbe történt külföldi beavatkozásra, noha utánuk volt információmanipuláció. Az Alliance4Europe ugyanerre jutott: a tiltakozások Franciaországban születtek, külföldi kezdeményezőre utaló bizonyíték nem került elő. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő az Euronewsnak azt mondta, hogy az EU-nak nincs információja vagy biztos megerősítése arról, hogy külföldi információmanipuláció állna az események mögött, a Financial Times szerint pedig az uniós szabályozók vizsgálják az esetleges orosz, iráni és algériai online befolyásolást. Ez gyanú, nem megállapított tény. Németország esetében eddig nem hoztak nyilvánosságra olyan hatósági információt, amely szerint a berlini vagy frankfurti erőszakot idegen állam szervezte volna. A nyitott kérdés az, ki terjesztette a gyülekezési felhívásokat, és milyen fiókokról. Ennek kiderítése a biztonsági hatóságok dolga, nem egy jegyzetíró találgatásáé.

Ebből két hiba fakad, és Európának mindkettőt el kell kerülnie. Az első a naivitás. A Kreml forgatókönyve évek óta ugyanaz: a repedéseket nem kitalálja, hanem megkeresi, és éket ver beléjük, üzenetei pedig most is hetekkel azelőtt keringtek németül és lengyelül, hogy Frankfurtban betört volna az első ablak. A második hiba a kényelmes bűnbak. Ha minden követ Moszkvának tulajdonítunk, a politikusok olcsón megússzák. A tiltakozások középpontjában az árak, a lakhatás, a bérek és a romló közszolgáltatások állnak, és ezek valós gondok. Ugyanez érvényes a zavargók hátteréről folyó vitára. Roman Poseck hesseni belügyminiszter úgy jellemezte az erőszakos csoportot, hogy tagjai túlnyomórészt bevándorló hátterűek, a dpa szerint azonban a Frankfurtban őrizetbe vettek többsége német állampolgár volt. Egyik adat sem igazolja egy egész népcsoport megbélyegzését, mert a bűncselekmény mindig az elkövetőé.

A számlát mindenesetre a vállalkozó fizeti. A frankfurti Zeilen öt üzletet fosztottak ki, Berlinben a környékbeli boltok felé repültek a kövek, Hágában pedig már azelőtt felkerültek a falemezek, hogy bármi történt volna. A holland üzleti szövetségek, a VNO-NCW és az MKB-Nederland mélyen szomorúnak nevezték a látványt. Kevés utcai kisboltosnak van kommunikációs osztálya vagy tartalékalapja. A legtöbbjüknek biztosítási önrésze van, elmaradt esti forgalma, és ott a kérdés, hogy az emberek mernek-e visszatérni a belvárosba. A város élete éppen ezekre az üzletekre épül, és meglepően törékeny.

Mi a teendő? Először is világosan el kell választani a békés tüntetést az erőszaktól: az előbbi védendő jog, az utóbbi bűncselekmény, amelyet gyors ítéletnek kell követnie. Másodszor az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet teljes súllyal kell alkalmazni, mert egyre gyakrabban a platformok írják a valóságot. A platformoknak most kell megállítaniuk az összehangolt, nem hiteles terjesztést, a Bizottság pedig nem várhat addig, amíg a kockázat rendszerszintűvé válik. A külföldi digitális befolyásolás felismerésére a francia Viginumhoz hasonló képesség kell minden tagállamban és a közös helyzetképben is. Harmadszor komolyan kell venni a fiatalok lakhatással, iskolákkal és árakkal kapcsolatos aggodalmait, a válasz pedig a versenyképesség, a jól működő belső piac és a lakásépítés akadályainak lebontása. Támogatásokkal ez nem oldható meg.

Ukrajnáról nyíltan kell beszélni, mert a Kreml éppen rajta keresztül próbálja más irányba terelni a fiatalok elkeseredését. Az az állítás, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás a fiataloktól vesz el, olyan történet, amelyet a moszkvai hálózatok szorgalmasan terjesztenek. A valóság éppen az ellenkezője. Ukrajna egész Európa szabadságát és biztonságát védi, azokét a berlini és párizsi fiatalokét is, akik most jobb jövőt követelnek maguknak. Ezért Ukrajna támogatásának katonailag, gazdaságilag és politikailag is erősnek kell maradnia. Ez az európai fiatalok jövőjének védelme, mert biztonság nélkül nincs sem növekedés, sem beruházás, sem azok a munkahelyek, amelyeket a fiatalok teljes joggal követelnek. Oroszország saját nehézségei nem mentik fel Európát e felelősség alól, hanem csak növelik azt.

Az ukránok maguk mutatják meg, mit jelent a kitartás. Az Ukrajnai Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Ukraine) és a Citi júniusban közzétett felmérésében a válaszadó tagvállalatok 92 százaléka teljes mértékben működött a több mint négy éve tartó teljes körű háború közepette, 87 százalékuk pedig változatlan szinten akarta tartani vagy növelni tervezte a beruházásait. Minden európai vállalkozó érti, mit követel ez, amikor rakéták csapódnak az infrastruktúrába, a munkatársakat pedig behívják katonai szolgálatra. Ukrán vállalkozók, az Önök kitartása egész Európa tiszteletét érdemli. Önök talpon tartják az országukat, és vele Európa biztonságának egy részét is, és ezt nem kellene egyedül tenniük.

Gen Z regelt bejelentette, hogy nagyjából három héttel az októberi tüntetések után újabb megmozdulásokon vesz részt. Akkor kiderül, megtanulta-e Európa megkülönböztetni egymástól a valódi aggodalmat, az utcai erőszakot és a külső uszítást. Ha nem, a számlát ismét azok fizetik meg, akik reggel felhúzzák a saját üzletük redőnyét.

Források

• Francia külügyminisztérium: Iran – Convocation de l’ambassadeur de la République islamique d’Iran (2026. 10. 07.) — Irán nagykövetének bekéretése a középiskolás mozgalommal kapcsolatos dezinformáció miatt
• Alliance4Europe: EU Unrest Report – How France’s October 2026 protests were manipulated, then retold abroad (2026/10) — A Pravda- és Doppelgänger-hálózatok számai, következtetés a tiltakozások hazai eredetéről
• Euronews: No evidence foreign powers sparked Europe’s riots, but they exploited them (2026. 10. 21.) — Macron, a Bizottság és az olasz védelmi miniszter nyilatkozatai
• Il Sole 24 Ore / Financial Times: EU investigates pro-Russian disinformation linked to street protests (2026. 10. 21.) — Az uniós szabályozók vizsgálata, gyanúba keveredett országok: Oroszország, Irán és Algéria
• Euronews (német kiadás): Gen-Z-Proteste in Berlin – Radikale Gruppen übernehmen (2026. 10. 31.) — A berlini menet, a résztvevők száma és a belügyi igazgatás értékelése
• Stuttgarter Nachrichten: Bilanz einer Krawallnacht (2026. 11. 01.) — 27 könnyebben sérült rendőr Berlinben, újabb tüntetések három hét múlva
• dpa-AFX / ARIVA: Krawalle nach Jugend-Demos (2026. 11. 01.) — Résztvevői számok, a Frankfurtban őrizetbe vettek és több mint 250 őrizetbe vétel országszerte
• Euronews: Wages vs prices – the economic pressures behind Europe’s protests (2026. 10. 19.) — A tiltakozások gazdasági háttere
• IamExpat: Shops in The Hague board up ahead of Gen Z protest on Saturday (2026. 10. 30.) — A hágai üzletek védelme és az üzenetküldő csoportok felhívásai
• NL Times: Interior minister: alarming messages about Gen Z riots in Dutch cities this weekend (2026. 10. 30.) — A VNO-NCW és az MKB-Nederland megszólalása, az üzenetküldő csoportok felhívásai
• ZDFheute: Krawalle und Plünderungen überschatten “Gen Z regelt” (2026. 11. 01.) — A frankfurti, kölni és berlini események, hatósági nyilatkozatok
• Münchner Merkur / leinetal24: Verfassungsschutz warnt vor Linksextremisten (2026. 10. 28.) — A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal előzetes figyelmeztetése
• France 24: Yellow vests throw their weight behind mounting student protests (2026. 10. 17.) — Az október 17-i franciaországi események, a limoges-i városháza és az őrizetbe vételek
• Euronews: Protests sweep across Europe (2026. 10. 24.) — Előállítások Olaszországban, köztük kiskorúak
• AmCham Ukraine: 92% operational, 87% investing – business confidence in Ukraine remains strong amid Russia’s war (2026. 06. 23.) — Az AmCham Ukraine és a Citi tagvállalati felmérése: működőképesség és beruházási szándékok a háború alatt