A legtöbb kisvállalkozó két dolog alapján határozza meg az árait: megnézi a saját költségét és a versenytárs árát. A harmadik, gyakran döntő kérdés elmarad: mennyit ér valójában a szolgáltatásunk az ügyfélnek? Ebben az útmutatóban megmutatom, hogyan becsüljük meg ezt az értéket, hogyan alakítsunk belőle árakat és csomagokat, majd hogyan jelentsünk be áremelést a bizalom elvesztése nélkül.
Az árazás a tulajdonos legerősebb eszköze a jövedelmezőség javítására. Ötszázalékos árváltozás annyit jelenthet a fedezetben, mint az eladott mennyiség 14–20 százalékos változása. Sok cégnél mégis ugyanaz az ár érvényes, mint három évvel korábban.
Három árazási mód, és miért kevés egyetlen módszer
- A költségalapú árazás kijelöli az alsó határt: alatta minden eladás veszteséges. Arról nem árul el semmit, mennyit fizetne az ügyfél.
- A versenytársalapú árazás megmutatja, mivel hasonlítanak össze minket. Hasznos ellenőrzés, de a versenytárs árával együtt a hibáit is lemásolhatjuk.
- Az értékalapú árazás abból indul ki, mit nyer vagy takarít meg az ügyfél. Ez jelöli ki a felső határt.
A jó ár a költség és az ügyfélnek teremtett érték között helyezkedik el. Minél nagyobb a rés, annál nagyobb a mozgásterünk. Ha szűk, nem az ár, hanem maga az ajánlat a probléma. A megkülönböztethető kínálat tágítja a rést. Az ár és az üzleti fejlődés kapcsolatát tárgyalja az árazásról és a vállalkozás megtorpanásáról szóló cikk.
Az ügyfélérték becslése öt kérdéssel
Az értékalapú árhoz nem kell bonyolult modell. Tegyük fel magunknak, lehetőleg az ügyfélnek is, ezt az öt kérdést. A válaszokkal a szolgáltatás tartalmáról átlépünk annak tényleges üzleti következményeire.
- Mit tenne az ügyfél a szolgáltatásunk nélkül, és mennyibe kerülne neki?
- Mennyi időt takarítunk meg neki vagy a munkatársainak?
- Milyen kockázatot csökkentünk: hibát, leállást, bírságot vagy ügyfélvesztést?
- Hozunk neki többletértékesítést? Mennyit?
- Milyen gyorsan jelentkezik nála az előny?
Számpélda: informatikai támogatás egy hatfős irodának
Képzeljünk el egy kisebb informatikai szolgáltatót, amely óránként 70 eurót számláz. Ügyfele hat munkatárssal működő iroda. Az adatok szemléltető jellegűek.
- Az irodában évente körülbelül tíz számítógépes vagy hálózati kiesés történik.
- Egy kiesés átlagosan másfél órára állítja le hat ember munkáját.
- Ha egy munkaóra 50 euróba kerül a munkáltatónak, egy leállás költsége 6 × 1,5 × 50 = 450 euró, tíz leállásé évi 4500 euró.
Óradíjjal a szolgáltató a javításokból évi 10 × 2 × 70 = 1400 eurót kereshet. Ha ehelyett olyan megelőző havi szerződést ajánl, amely megfelezi a leállásokat, az ügyfél csak a kieső munkaidőn évi 2250 eurót takarít meg. A havi 190 eurós, vagyis évi 2280 eurós szerződés már ezzel a számítással indokolható, és az ügyfél kiszámítható költséget, valamint kevesebb aggodalmat is kap. A szolgáltató bevétele tervezhetőbb, a munkát pedig csendesebb időszakokra oszthatja.
Figyeljük meg a változást: az ár már nem a mi óráinkra, hanem az ügyfél megtakarítására épül. Ez sok ágazatban működik. Különösen jól illik az automatizálást és mesterséges intelligenciát használó szolgáltatásokhoz, ahol maga a feladat évről évre gyorsabban elvégezhető.
Jó, jobb, legjobb: a háromcsomagos ajánlat
Egyetlen árnál az ügyfél azt mérlegeli, vásároljon-e. Három lehetőségnél azt, melyiket válassza. A háromcsomagos megoldás a legtöbb szolgáltató vállalkozásban alkalmazható:
- Alapcsomag: a feltétlenül szükséges szolgáltatás, világosan behatárolva. Így árengedmény nélkül érhetjük el az árérzékeny ügyfeleket.
- Ajánlott csomag: amire a legtöbb ügyfélnek valóban szüksége van. Olyan árat szabjunk, amely megfelelő fedezetet hagy.
- Prémiumcsomag: gyorsabb kiszolgálás, beépített többletmunka és név szerint kijelölt kapcsolattartó. Nem mindenki veszi meg, de mellette az ajánlott csomag ára észszerűnek hat.
A különbség az ügyfél számára látható előny legyen, ne csupán óraszám. Ha nem tudjuk, mit tegyünk a csomagokba, kérdezzük meg a három legjobb ügyfelet, mit tartanak a legértékesebbnek. Az ügyfél nézőpontjáról szól a szolgáltatóválasztást vizsgáló írás is.
Hogyan jelentsük be az áremelést?
Az áremelés nem bocsánatkérés, hanem üzleti döntés, amelyről világosan és időben tájékoztatunk. Egy jó üzenet négy elemet tartalmaz:
- Mi változik és mikor: az új ár és az érvényesség kezdete, lehetőleg egy–két hónappal korábban jelezve.
- Miért: rövid, őszinte indok, például növekvő költség vagy bővebb szolgáltatás.
- Mit kap az ügyfél: emlékeztető az értékre, lehetőleg a saját számaival.
- Másik lehetőség: kisebb csomag azoknak, akik érzékenyebbek az árra.
Például: „Március 1-jén módosul az árlistánk. A szolgáltatási szerződés havi díja 175 euróról 190 euróra emelkedik, mert drágultak az eszközök és a szoftverek. Becslésünk szerint a szerződés tavaly öt leállást előzött meg az irodájukban. Ha kisebb csomagot választanának, az alapszerződés a jelenlegi áron marad elérhető, megelőző felügyelet nélkül.”
Jelek, hogy túl alacsony az árunk
- Szinte minden ajánlatot alku nélkül elfogadnak.
- Az ügyfelek előbb dicsérik a kedvező árat, mint a minőséget.
- Tele a naptár, de a fedezet nem elég beruházásra vagy a saját fizetésünkre.
- Több mint egy éve nem emeltünk, noha a költségek nőttek.
- Olyan kedvezményt adunk, amelyet senki sem kért.
Hogyan kezdjünk hozzá hétfőn?
- Az árréskalkulátorral számoljuk ki a fő termékek alsó árhatárát.
- Válasszunk egy ügyfelet, és az öt kérdéssel készítsünk értékbecslést.
- Egy szolgáltatásra vázoljunk fel három csomagot.
- A négy elemből írjuk meg az áremelési értesítőt akkor is, ha később küldjük el.
- Tűzzük ki és írjuk a naptárba a következő ár-felülvizsgálat időpontját.
Hosszabb távon: az ár az értékről szól
2035 felé haladva az óráktól az eredmények felé tolódó árazás folytatódására számítok. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia sok feladat idejét lerövidíti. Órához kötött árnál a termelékenységi nyereség teljesen az ügyfélhez kerül, nekünk kevesebb marad. Az ügyfél hasznához kötött ár igazságosabban osztja meg az előnyt. Ezzel összefügg, mire fordítjuk a megnyert munkaidőt. Nem csupán inflációs időszakok problémájáról beszélünk, hanem a szolgáltatások értékelésének szerkezeti változásáról. A tartós piaci pozíció teszi lehetővé az értékalapú ár érvényesítését.
Gyakori kérdések
Mi az értékalapú árazás?
Az árat ahhoz igazítjuk, amit az ügyfél a szolgáltatással nyer vagy megtakarít, nem kizárólag a saját költséghez és órához. A költség továbbra is az alsó határ.
Honnan tudjuk, mit ér az ügyfélnek a munkánk?
Kérdezzük meg, mit tenne nélkülünk, és az mennyibe kerülne. A megtakarított időt, elkerült hibákat és pluszértékesítést váltsuk euróra. Már egy hozzávetőleges becslés is segít.
Milyen gyakran emeljünk árat?
Legalább évente és minden érzékelhető költségváltozásnál vizsgáljuk felül. A kisebb, rendszeres emelés könnyebben elfogadható, mint a ritka, nagy ugrás.
Elveszítünk ügyfeleket az emeléssel?
Néhány különösen árérzékeny ügyfelet igen, de a magasabb fedezet bőven ellensúlyozhatja a kisebb mennyiséget. Nekik kínáljunk szűkebb csomagot.
Kiírjuk az árakat a weboldalra?
Gyakran igen, legalább induló árként vagy csomagként. A nyilvános árlista kiszűri a nem megfelelő érdeklődéseket és gyorsítja a döntést. Egyedi projektnél ársávot is közölhetünk.
Teljesen hagyjuk el az óradíjat?
Nem feltétlenül. Jól használható nehezen előre jelezhető terjedelmű munkánál. Ismétlődő, egységesített szolgáltatásnál a fix ár vagy havi szerződés általában mindkét félnek jobb.
Források
- A számpéldák egy képzeletbeli vállalkozás szemléltető adatai, nem ágazati statisztikák.
Innohub TV
Nézd meg ezt a tartalmat az Innohub TV-n is
Klipeket válogattunk neked az Innohub TV-ről, amelyek ugyanezt a témát folytatják.
