Gyors kiszállítás: új korszak az online rendelésben

Hogyan alakítja át a vásárlói türelem csökkenése a kiskereskedelmet?

Új korszak kezdődött az online rendeléseknél

Néhány évvel ezelőtt még elégedettek voltunk, ha egy megrendelt termék pár napon belül megérkezett. Mára ez az elvárás gyökeresen átalakult: a gyors kiszállítás nem kiegészítő szolgáltatás, hanem alapvető versenytényező lett az online kereskedelemben. Ez a váltás eredetileg az ételrendelés világából indult, de mostanra olyan piacokon is megjelent, ahol korábban természetesnek számított az egy-két napos várakozás – például a műszaki cikkek kereskedelmében.

A témát egy friss beszélgetésben járta körül Terstyánszki Tímea, a Wolt Magyarországért és Romániáért felelős kiskereskedelmi vezetője, valamint Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezetője.

Ha a vásárló megszokja, hogy egy órán belül kiszállítják az ebédjét, miért fogadná el, hogy egy telefontöltőre vagy fejhallgatóra másnapig várjon?

Az étkezésrendelésből a műszaki boltba

A gyors kiszállítás térnyerése nem véletlen fejlemény, hanem egy fogyasztói szokás átterjedése egyik szektorból a másikba. Az ételfutár-szolgáltatások évek alatt hozzászoktatták a vásárlókat ahhoz, hogy a megrendelés és a kézbesítés között akár csak percek teljenek el. Ez az elvárás mára átszivárgott az elektronikai kiskereskedelembe is: egy adapter, egy töltőkábel vagy egy fejhallgató esetében a vásárló ugyanazt a sebességet várja el, amit korábban csak egy meleg étel esetében tartott ésszerűnek.

Miért nem várunk ma már egy töltőre sem?

A válasz részben pszichológiai, részben gyakorlati. A sürgősségi helyzetek – elromlott eszköz, lemerült telefon, váratlanul szükséges kiegészítő – nem válogatnak kategóriák szerint. Ha egy fogyasztó megtapasztalja, hogy létezik azonnali megoldás, azt minden más vásárlási helyzetben is keresni fogja.

A szállítási idő immár nem logisztikai részletkérdés, hanem a vásárlói élmény központi eleme.

Működik-e ez Budapesten kívül?

A beszélgetés egyik visszatérő kérdése az volt, hogy a fővárosi, nagyvárosi környezetben jól működő modell mennyire ültethető át más településekre. Az egyórás kiszállítás sűrű lakosságot, kiterjedt futárhálózatot és jól szervezett raktárkészletet igényel – ezek a feltételek Budapesten adottak, vidéken viszont egyenletesebb kiépítést kívánnak. A kérdés nyitva maradt a beszélgetésben is: a modell terjeszkedése inkább fokozatos, piaconként eltérő ütemű folyamat lesz, nem egyik napról a másikra bekövetkező váltás.

Mit jelent ez a kis- és középvállalkozásoknak?

A nagy szereplők versenye nem marad következmények nélkül a kisebb vállalkozások számára sem. Ha a vásárlói alapelvárás az azonnali kiszállítás felé tolódik, azoknak a cégeknek is reagálniuk kell, amelyek nem rendelkeznek saját futárflottával. A kérdés sokszor nem az, hogy versenyezzünk-e a nagy platformokkal sebességben, hanem az, hogy milyen partnerrel és milyen technológiával tudjuk a saját lehetőségeinkhez igazítani a kiszállítást. Ahogyan egy ügynökség kiválasztásánál is a vásárló szemszögéből érdemes dönteni, a logisztikai partner megválasztásánál is az számít, hogy a végfelhasználó mit érzékel a folyamatból.

Logisztikai és technológiai döntések

A gyors kiszállítás megbízható működtetéséhez pontos képre van szükség a készletről és a kapacitásról. Egy vállalkozás csak akkor tud reális ígéretet tenni a kiszállítási időre, ha tisztában van azzal, mennyi terméket képes egyszerre kiszolgálni – ez a rendelésállomány és a kapacitástervezés kérdése, amely messze túlmutat a futárszolgálat kiválasztásán. Emellett egyre több kisvállalkozás nyúl olyan mesterséges intelligenciára épülő eszközökhöz, amelyek segítenek automatizálni az útvonaltervezést vagy a rendeléskezelést – ahogyan arról a kisvállalkozásoknak szóló AI-eszközökről szóló cikkünkben is írtunk. A folyamatok egy részének automatizálása ugyanakkor felveti az önállóan döntő AI-rendszerek kérdését is: hol húzódik a határ aközött, hogy egy algoritmus optimalizálja az útvonalat, és aközött, hogy önállóan hoz üzleti döntést helyettünk. Erről bővebben az AI-ügynökök önállóságáról és kockázatairól szóló elemzésünkben írtunk.

Merre fejlődhet tovább a piac?

A beszélgetésben elhangzott kérdés az is, hogy a gyors kiszállítás trendje mely további termékkategóriákra terjedhet ki az ételrendelés és az elektronikai cikkek után. A válasz valószínűleg nem egyetlen iparágban dől el, hanem abban, hogy a kereskedők mennyire mernek alkalmazkodni egy olyan elváráshoz, amelyet eredetileg nem is a saját szektorukban alakítottak ki. Ahogyan egy vállalatnak az AI-bevezetésről szóló döntésnél is magának kell meghoznia a végső választ, úgy a gyors kiszállítás bevezetéséről vagy elhalasztásáról szóló döntés is egyedi mérlegelést igényel, nem másolható recept.

Mit tanulhatnak ebből a vállalkozások?

A Wolt és a MediaMarkt vezetőinek beszélgetéséből az derül ki, hogy a gyors kiszállítás ma már nem egy niche szolgáltatás, hanem egy olyan vásárlói elvárás, amely szektorokon átívelve formálja át a kereskedelmet. A kis- és középvállalkozásoknak nem feltétlenül kell versenyezniük az egyórás kiszállítás sebességével, de érdemes tisztában lenniük azzal, hogy a vásárlóik türelme folyamatosan csökken. Aki időben gondolkodik a kapacitásán, a partnerein és az automatizálható folyamatain, jobb helyzetből vág neki a következő évek versenyének. A téma minden részletét a teljes beszélgetésben érdemes meghallgatni.

▶

Források

• Új korszak kezdődött az online rendeléseknél — Terstyánszki Tímea (Wolt) és Szilágyi Gábor (MediaMarkt) beszélgetése a gyors kiszállítás piacáról