Fenntartható növekedés: a GDP csapdája

A Forbes Deal podcast FD2036 sorozatának új epizódja Buda Lorina közgazdásszal arról szól, miért nem elég a GDP a jólét méréséhez, és mit jelent ez a vállalkozók számára.

Mennyi szabadidőnk marad arra, hogy egyáltalán foglalkozzunk a közélettel és a demokráciával, ha egész nap csak a megélhetésért dolgozunk? Ez a kérdés hangzott el a Forbes Deal podcast új, FD2036 elnevezésű sorozatának legújabb epizódjában, amelynek vendége Buda Lorina közgazdász, fenntarthatósági szakértő volt. A sorozat abból az alapkérdésből indul ki, hogyan hozhatunk létre 2036-ra élhetőbb, gazdagabb és szabadabb Magyarországot – és egyre nyilvánvalóbb, hogy erre a hagyományos mutatók önmagukban nem elegendők. A fenntartható növekedés kérdése ma már nem csak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi ügy is, és pontosan ezért érdemes vállalkozói szemmel is végiggondolni, amiről a beszélgetés szól.

Miért nem elég a GDP a jólét méréséhez?

A beszélgetés első fele arról szól, hogy a kényelem és a lemondások hogyan viszonyulnak a fenntartható növekedés kérdéséhez, és mennyi idő marad a közéleti részvételre, ha a gazdaság mércéje kizárólag a GDP. A GDP mint mutató az elmúlt évtizedekben rengeteg bírálatot kapott amiatt, hogy nem veszi figyelembe a jövedelmek eloszlását, a szabadidőt vagy a természeti erőforrások állapotát – egy ország gazdasága attól is lehet egészséges a statisztikákban, hogy közben a lakosság egyre kevesebb szabad idővel rendelkezik.

Ez a felvetés a vállalkozóknak sem idegen: a saját cégükben ugyanez a csapda jelentkezik, amikor a bevétel növekedése önmagában nem jelent nagyobb szabadságot, ha mellé nem társul tudatos pénzügyi tervezés. Ahogy korábban a pénzügyi tisztánlátás és a vállalkozói szabadság kapcsolatáról is írtunk, a számok önmagukban nem garantálnak nyugalmat – nemzetgazdasági szinten pedig ugyanez igaz: a GDP emelkedése nem jelenti automatikusan azt, hogy többet dönthetünk a saját időnkről.

Hogyan alakítják a társadalmi normák a fogyasztást és a politikai visszacsatolást?

A podcast második szakasza a társadalmi igényekről és a politikai visszacsatolásról beszél: arról, mely megszokott normákat kellene újraírni, és mi történik, amikor a birtoklási vágy valóban teljesül. Ez a rész azért érdekes vállalkozói szemmel is, mert rávilágít, hogy a fogyasztói igények és a politikai döntések folyamatosan alakítják egymást, és ebben a körforgásban a vállalkozásoknak is szerepük van.

A birtoklás és a biztonság összefüggése nem új téma az InnoHubon: a vállalkozói megtakarítás témájában megírtuk, hogy a bevétel vagy a vagyon önmagában nem old meg semmit, ha nincs mellette tudatos pénzügyi szemlélet. A társadalmi szintű birtoklási vágy ugyanerre a felismerésre épül, csak sokkal nagyobb léptékben, és sokszor politikai döntésekben csapódik le.

Mit jelent az Alföld elsivatagosodása a gazdaság számára?

A beszélgetés egyik legkonkrétabb része az Alföld elsivatagosodásáról és a vízgazdálkodásról szól. Az Alföld vízhiánya és fokozódó aszályveszélye nem új jelenség, de a klímaváltozás felgyorsította a folyamatot, és ma már nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem a teljes vidéki gazdaság számára kockázatot jelent.

Ez a felvetés jól illusztrálja, miért nem lehet a gazdasági növekedést elválasztani a természeti erőforrások állapotától. Hasonló logika érvényes azokra az üzleti modellekre is, amelyek kevesebb tőkét és erőforrást igényelnek induláskor – ahogy arról az AI-alapú, tőke nélkül induló vállalkozásokról szóló cikkünkben is írtunk. A növekedés tehát nem jár automatikusan együtt egyre nagyobb erőforrás-felhasználással, ha a modellt eleve ehhez igazítjuk.

Milyen kérdéseket kell feltennünk a klímaváltozás és a migráció kapcsán?

A podcast negyedik szakasza a bolygó lakhatatlanná válásáról, a migrációról és azokról a kérdésekről szól, amelyeket a beszélgetés szerint fel kell tennünk magunknak, ha hosszú távon gondolkodunk a gazdaságról és a társadalomról. Ez a rész nem ad kész recepteket, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményei – a vízhiánytól a migrációig – egyre közvetlenebbül érintik a gazdasági döntéseket is.

Egy vállalatvezetőnek ezekben a bizonytalan helyzetekben különösen fontos, hogy jó minőségű adatra és átlátható döntési folyamatokra támaszkodjon. Ebben segíthetnek azok a mesterséges intelligenciára épülő stratégiai eszközök, amelyek a vállalati irányítás szintjén támogatják a hosszú távú kockázatok kezelését.

Mit tanulhatnak a magyar vállalkozók a fenntartható növekedés vitájából?

A Forbes Deal podcast FD2036-sorozata nem ad egyszerű válaszokat, de pontosan ez a legnagyobb értéke: rákényszerít arra, hogy a GDP-n, a bevételen vagy a puszta birtoklási vágyon túl gondolkodjunk a növekedésről. A magyar kkv-knak és vállalkozóknak érdemes már most számolniuk azzal, hogy a vízhiány, az erőforrás-szűkösség és a klímakockázat nem elvont, távoli probléma, hanem konkrét üzleti kockázat – különösen a mezőgazdaságtól függő régiókban.

A legnagyobb tanulság talán az, hogy a fenntartható növekedés nem ellentéte a gazdasági sikernek, hanem annak új alapja. Azok a vállalkozások, amelyek már most tudatosan tervezik a pénzügyeiket, kevesebb erőforrással operáló modelleket építenek, és jó adatra alapozzák a döntéseiket, jobb helyzetben lesznek 2036-ra, mint azok, amelyek változatlanul csak a növekedés számához mérik a sikert.

A legnagyobb tanulság talán az, hogy a fenntartható növekedés nem ellentéte a gazdasági sikernek, hanem annak új alapja.

A növekedés tehát nem jár automatikusan együtt egyre nagyobb erőforrás-felhasználással, ha a modellt eleve ehhez igazítjuk.

▶

Források

• Forbes Deal – FD2036: Buda Lorina közgazdásszal — Forbes Magyarország YouTube-csatorna, közzétéve: 2026.09.26.